Történetünk
Kedves jegyesem bocsássál meg nekem kérlek,
Tudatlanságom miatt Egyiptomba repültél,
Pedig mondtam várj, beszéljük meg kérlek,
Te nem tetted, nem hibáztatlak érte téged,
Majd felépítettelek amennyire tudtalak édes,
Nem értettél meg engem kedves, ezért menekültél,
Nem tudtad mielől menekülsz jegyesegyetlenem,
Én tudom, nagyon jól tudom drága pici mindenem,
Majd személyesen elmondom annak idején néked,
Majd újra felépítettelek, amennyire tudtalak jegyes,
De te megint másokra hallgattál és nem ránk szívem,
Talán eléd kellett volna Görögországba mennem,
De bízóm benned, mindvégig bízók benned kedves,
Helyette tudatlanságom miatt Zimbabwe-ba mentél,
Ahová tudod, hogy sohasem engedtelek volna el,
Helyette megvádoltál, újból és újból megint engem,
De ezekhez már régen hozzászoktam menedékem,
Talán lehetséges nem te írtad, de nekem rosszull esett,
Hogy nem vagy képes jegyesem még találkozni vélem,
Majd tudattad más által merre vagy, és várjalak meg,
De úgyis tudod, ha MiRÁNK hallgatsz tiéd veled édes,
A vonatunkra nem szálltam fel nélküled jegyesem,
A vonatunkra nem szálltam fel nélküled jegyesem,
Várlak, várlak, míg hozzám meg nem érkezel!
Várlak, várlak, míg mindent átadhatok néked!
2008.11.01. 5:34
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.