Gondolataim...
Gondolataim már-
Már Messze-messze --
Messze Szárnyalnak,
Messze helyezkednek.
A cél, egy új,
Egy új élet,
Új helyzet,
Mert így nem lehet --
Mert így nem lehet,
Nem lehet élni:
Olyan mint a
Sárga levél --
Mely ősszel
Lehull, lehull!
Ilyen az emberi,
Az emberi lét is.
Mi élünk, de
Meg is halunk --,
Mert halandók vagyunk.
Sorsunk meg van,
Meg van írva
A Nagy könyvben,
Mert emberek vagyunk,
Mert emberek vagyunk!
Sásd, 1995. június 24.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.