Kedvesemhez I.
Kedvesemhez küldöm e sorokat,
Mert megbántottalak s szívem,
Szívem megfeszül, hogy
Megbántottalak téged is.
Kedvesemhez küldöm e sorokat,
Mert nem láttalak, de
Mégis vártalak, de így
Is megbántottalak.
Kedvesemhez küldöm e sorokat,
Mert nem láttalak pár napja,
De úgy várlak, s remélem,
Hogy érezlek még téged.
Kedvesemhez küldöm e sorokat,
Mert remélem, hogy érezlek,
Szeretlek, és gondolok
Rád, s Szeretlek.
Kedvesemhez küldöm e sorokat,
Mert úgy érzem megbántottalak,
S várom, hogy kiengeszteljelek,
S ezért minél előbb meg ,
Meg foglak látogatni.
Keszthely, 1994. december 5.
Kedvesemhez II.
Kedvesem ne gondolj rám,
Csak a szerelemre, s érzésére,
Kedvesem ne gondolj a világra,
S a szenvedés nem más
Mint a bajok halmaza.
Kedvesem ne gondolj másra,
Csak rám és rád, a
Mi kapcsolatunkra,
Amely örökön-örökké él,
S remélem élni is fog.
Kedvesem ne gondolj másra,
Csak a figyelemre, melyet
Irántam tanusítasz,
És figyeljél rám, mert
Véletlenül mást akarok.
De addig is szeretlek,
S remélem te is szeretsz.
Hévíz, 1994. december 5.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.