Föld I.
Békesség veletek,
Békesség nektek,
Kik szeretnek,
Kik megvetnek –
Engem,
Engem …
Szabadság veletek,
Szabadság nektek,
Kik szeretnek,
Kik megvetnek –
Engem,
Engem …
Békét, szabadságot,
Mindenkinek,
Aki él és mozog,
Aki szenved és megvet,
Engem,
Engem …
Békesség mindenkinek,
Szabadság mindenkinek,
Akik tönkreteszik, ezt
A szép földrészet, s
Engem,
Engem… !
Badacsony, 1996. augusztus 8.
Föld II.
Tündökletes nyári Délutánon,
Arra ébredek, hogy kipusztult,
Kipusztult körülöttem minden, s
Minden körülöttem csupa zaj,
Csupa zaj, s csupa nevetés.
Nevetnek rajtunk,
Nevetnek rajtunk
S nem tudják mit,
Mit tesznek Vélem!
Sírok, s szenvedek,
Hogy mily szívtelenek, --
Szívtelenek az emberek,
Szívtelenek a lelkek,
Akik nem gondolnak rám.
Akik nem gondolnak Rám,
Hogy mennyire szenvedek.
Akik nem gondolnak Rám,
Hogy mennyire kínoznak
Engem, Engem, Engem.
Badacsony, 1996. augusztus 9.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.